A szép magyar kert

Az első kert a Paradicsom volt. A csodához vezető út egyik fontos állomása a Gecsemáné-kert. „Hervad már ligetünk, s díszei hullanak, / tarlott bokrai közt sárga levél zörög” – írja Berzsenyi. A kert életet, teret, igazodást, szemléletet ad.

Az ókori görög és római kert az életigenlés jelképe volt. Mind a reneszánsz, mind a barokk kert ide nyúlik vissza. A középkori kolostorkertek nemcsak a szerzetesek gyümölccsel, zöldséggel való ellátását szolgálták, s nemcsak a borokhoz, sörökhöz, pálinkákhoz és teákhoz nélkülözhetetlen alapanyagokat biztosították, hanem arra is alkalmasak voltak, hogy a Bibliához vagy a szentek életéhez kapcsolódó növények nevelésével sajátos szakrális tartalmakat fejezzenek ki…

Nehéz kimondani, de a török berendezkedése gazdagította is a Kárpát-medencét. Mindenesetre színesebb, tartalmasabb lett a fürdő és a kert kultúra. A hódoltság idején török közvetítéssel sok virág- és gyümölcsújdonság került Magyarországra…

A 18. században Magyarországon is a mesterséges alakzatokat formázó, nyírott fákkal, sövényekkel, szökőkutakkal, kaszkádokkal (mesterséges zuhatag, vízlépcsősor) díszített, mértanian szabályos, többnyire szimetrikus elrendezésű, barokk franciakertek létesítésének szokása terjedt el…

… a 18. század végén az ország más részein is a franciakertek építésének szokását a természetességre törekvő szentimentális kertek, majd a klasszikus angolkertek (tájkertek) létesítése… A 19.század elején Magyarországon több mint kétszáz tájkert létesült…

A kerttörténet iránt megélénkült európai és hazai tudományos érdeklődés hatására, ill. a 20. század második felében állami tulajdonba került kastélyok, kúriák rekonstrukciójával és turisztikai, művelődési stb. célú hasznosításával párhuzamosan az utóbbi időben egyre több történeti kert, park kapja vissza eredeti alakját.

A kertek reneszánszát ma már több száz kertészeti vállalkozás szolgálja.